S.T.A.L.K.E.R Film

Nemrégiben láttam egy nagyon jó filmet, a címe Stalker. Egy orosz alkotás 1979-ből, Andrei Tarkovsky mestertől, amit a Roadside Picnic (kb. "Útmenti Piknik") nevű novellából adaptáltak.

Maga a novella 1972-ben volt kiadva, és többféle díjat is nyert (többek között benne van a 100 legjobb sci-fi könyv között, a 89-ik helyen). A történet szerint idegen eredetű látogatók jelennek meg a Földön, nagyon rövid időre (nagyjából 12-24 óráig összesítve), és 6 különböző helyen szálltak le. Azonban sem magukat a látogatókat, sem pedig a módszerüket a Földre jutásra nem látta senki sem, de a közelben lakó emberek robbanásokat hallottak, és rendkívül hangos zajokat, amik megtudtak vakítani másokat, míg egyes zajok pedig pestisként funkcionáltak. A tudósok zónákra bontják az idegenné vált területeket, és a lakosságra mért hatásaik alapján adnak nevet nekik, pl: "Vak Negyed", "Pestis negyed", "Másodlagos vak negyed". Ez a 6 terület (köztük városokkal) tele lett a földi életre halálosnak számító atmoszférával, a fizika szabályai sokszor nem érvényesülnek, valamint olyan tárgyak és dolgok alakulnak ki ott, ami eddig teljesen ismeretlen volt az emberek számára. Olyan szinten voltak, ami egy embernek már inkább a természetfelettihez áll közelebb. Minden zóna néhány mérföldnyi a méretüket tekintve, elhagyott épületekkel, vasutakkal, és autókkal. Egyes dolgok leépülnek, míg mások pompásan néznek ki. A "Látogatott" zónák nem csak azért halálosan veszélyesek, mert sok ott az ismeretlen, veszélyes dolog, de azért is, mert vannak olyan rendellenességek, amik belenyúlnak a tér-időbe, míg mások képesek magukból tüzet, villámcsapást, gravitációt, vagy bármi mást manipulálni.

A hadsereg természetesen körbeveszi a zónákat, szigorú utasításokkal arra, hogy letartóztassanak, vagy lelőjjenek mindenkit, aki megpróbál be, vagy kijutni a zónából. A világ kormányai attól félnek, hogy akkor, ha valaki kicsempészne bentről egy ereklyét, az világméretű katasztrófát okozhatna, gyógyíthatatlan betegségekkel, ami örök sebet hagyna nem csak az emberiségnek, de akár a bolygót is elpusztíthatja.

Azonban elkezd kialakulni a határok közelében egy új, veszélyes biznisz, a Sztalkerkedés. A Sztalker szó az angol "Stalker"-ből jön, ami esetünkben éppen csempészt jelent (mert jelenthet másokat követő, zaklató alakot is, de ez éppen nem arra érvényes). Ezek a Sztalker nevezetű egyének nagyon magas árakért kockára teszik az életüket azért, hogy illegálisan megszerezzenek a zónából idegen eredetű ereklyéket. Csak éjszaka dolgoznak, mert nappal a tudósok és a katonaság folyamatosan tanulmányozzák a zónákat. Összesen 3 sztalker élt, és abból a végére csak egy maradt. Sok ereklyének ugyan nem értették a valódi lényegét, de voltak, amiknek hasznos funkciója volt: pl. egy fekete pálca-szerű dolog, ami végtelen energiát tudott termelni, és képes volt egymaga működtetni járműveket. Más ereklyék viszont veszélyesek voltak, mint pl. a Halállámpa, aminek a sugarai minden életet elpusztítottak, amik körülvették. Az ereklyék javának viszont nincs funkciója, mert a látogatók értéktelen szemétnek tartották, vagy csak túl sok volt a tudósoknak, hogy megértsék a valódi eredetét.

A leghírhedtebb, és leglegendásabb, már-már meseszerű szinten levő ereklye az "Aranygömb": aki találkozott vele, annak beteljesítette minden kívánságát, de olyan mélyen van a zónában, és annyi halálos rendellenesség veszi körül, hogy ez felér egy Szent Grállal a sztalkerek között.. és csak egy valaki tudja az oda vezető utat..

A történet: egy Redrick "Red" Schuhart nevű erős, és tapasztalt sztalker , aki sok expedíciót vezetett, és élt túl a zónában, felvételt nyer laboratóriumi asszisztensként egy kutatólaborba, ami a közelben van. Ennek köszönhetően legálisan gyűjtheti bentről a különös holmikat: az Aranygömböt akarják megszerezni a barátjával, de sajnálatos módon a barát elhalálozik, mikor elég mélyre jutnak.

Nem sokkal később otthon Red rájön arra, hogy a barátnője, Guta terhes, és hogy megakarja tartani a gyereket, függetlenül attól, hogy jó esély van születési defektekre a sztalker zónában töltött ideje miatt, amit örökölhet. Guta egy gyönyörű, egészséges, és intelligens kislánynak ad életet. Viszont Red halottnak hitt apja hazajön a zónában maradt temetőből: az űrszemét valahogy újra életet adott neki, vagy leklónozta. Red lánya ezalatt ugyan egy normális, vidám lány, de egyre jobban kezd megváltozni a kinézete, mígnem végül odáig jut, hogy egy majomszerű lényre emlékeztet már, semmint emberre.

Red még egyszer utoljára elmegy a zónába, hogy megkérje az Aranygömböt arra, hogy tegye a lányát normálissá. Hozott magával egy térképet is erre a célra, hogy biztonságban eljusson oda. Elhozza magával egy férfi fiát is, aki a térképet adta neki, mert tudja, hogy az egyiküknek meg kell halnia, hogy eljussanak oda: az aranygömb előtt ugyanis egy nagyon erős defekt van, amit húsdarálónak neveztek el: a nevét onnan kapta, hogy akkor, ha valaki belerohan, a végeredmény hű lesz a nevéhez. Amíg a csapda kikapcsol ezután, egy második személy bemehet.. és kívánhat. Miután eljutnak a kanyonhoz, a fiú naivan előrerohan, azt üvöltve, hogy "Boldogságot mindenkinek! És amennyit kívánnak!". A láthatatlan csapda végez vele, Red pedig megközelíti a gömböt. "Boldogságot mindenkinek, ingyen, és senki se legyen csalódott!". A könyv ekkor véget ér, rábízva az olvasóra, hogy vajon mi történik azután...



A film úgy-ahogy ezt az alapsztorit követi, de sok minden megváltozott.

Itt nincs megnevezve több zóna, csak egy: és az egy vadon, ami el van kordonozva a katonaság által. A főszereplő itt is egy sztalker, azonban nincs neve, ezáltal könnyebb azonosulni vele. A sztalker itt nem kincsvadász, hanem embereket csempészik be a zónákba: azon belül is az úgynevezett "kívánságszobába": ez az aranygömb filmbeli megfelelője. A szoba képes teljesíteni mások legtitkosabb vágyait, és legmélyebb kívánságait.

Viszont a fizika törvényei továbbra se működnek rendesen a zónában, és közveszélyes. Itt is idegen eredet okozta az egészet, de a történet nyitott: mindenki maga dönti el azt, hogy mi történt valójában.

A film fekete-fehérben indul, mialatt a Sztalker otthon van a feleségével, és a lányával. A feleség könyörög neki, hogy ne menjen a zónába megint, félve a jogi következményektől: de ő figyelembe se veszi a szavait. Van egy lánya, Monkey (ami angolul Majmot jelent; de ő itt teljesen embernek néz ki). A Sztalker elmegy egy bárba, ahol találkozik az íróval, és a professzorral: ők lesznek a következő kliensei a zónába. Név szerint egyikük sincs azonosítva: így érzik a legtisztábban, hogy mindhárman csak azok, akik. Hárman együtt elkerülik a katonaságot egy kocsiba rejtőzve - később tüzet nyitnak rájuk, de ekkor ráhajtanak a vasúti sínekre, és a katonai egységek nem mernek bemenni utánuk a zóna szívébe. Elkötnek ezalatt egy mozdonyt, amivel gyorsabban haladnak.

A filmben sokféle művészi motívum van: mikor bújkálnak, minden sötét, és fekete-fehér, úgy, ahogy otthon is volt, a szürke hétköznapokban. Mikor viszont lerázzák a katonákat, és a zónában vonatoznak, figyelve az elsuhanó tájat, hirtelen a film elkezd kiszínesedni, és kivilágosodni. A kamera ráadásul úgy mutatja az egészet, mintha te, a néző is közöttük lennél. Ez tetszett, mert úgy éreztem, hogy tényleg, én magam is a zónába megyek a professzorral, és az íróval. Viszont akik nem szeretik a lassan kibontakozó filmeket (mint pl. anyám :D), azok messziről kerüljék el ezt a filmet: az egész ugyanis nagyon lassan bontakozik ki. Miután átutaznak a zónán, és eljutnak a célállomásra, a Sztalker közli a többiekkel, hogy hallgassanak minden szavára, mert az egész hely egy halálos csapda azok számára, akik nem körültekintőek, és nem tisztelik a zónát. A veszélyek a Sztalker szerint láthatatlanok, legalábbis javarészt; folyamatosan rendkívüli veszélyről számol be, azonban soha nem éri bántalom egyiküket sem. Emiatt elkezd kialakulni egy egyre növekvő hitetlenség a zóna veszélyeinek ténylegességéről: az író egyre kevésbé fogékony arra, hogy óvintézkedéseket alkalmazzon (mint pl. fémcsavarhajítás maga elé; ezzel látni fogja, ha maga előtt lenne valami rendellenesség), a professzor viszont a sztalkerre hallgat.
Maga a zóna békésnek és ártalmatlannak tűnik továbbra is.

A film javarésze a zóna állítólagos veszélyére fókuszál, és a filozófikus beszélgetésekre a professzor, az író, és a Sztalker között. Elmesélik egymásnak, hogy ki-miért akar A Szobába lépni: az író aggódik, hogy elvesztette az ihletét, míg a professzor abban reménykedik, hogy Nobel díjat nyerhetne. Ezalatt a Sztalker -aki elismeri, hogy ő sosem akart belépni a szobába- az Újtestamentumból idéz, és elmagyarázza, hogyan vesztette el a hitét az emberiségben. A történet alatt emleget egy másik sztalkert, aki előtte volt; Porcupine-t, aki a versíró testvérével együtt ment el a zónába. Azonban a testvére elvesztette az életét, és mikor Porcupine végül megtalálta a szobát, rengeteg pénzt kívánt. Miután kiélte minden vágyát, felakasztotta magát. A tanulság belőle az, hogy a legmélyebb, legbelsőbb kívánságaink még önmagunk számára is néha teljes fordulatot tudnak venni, mikor jobban elgondolkodunk, és a lottó iránti győzelmi vágy a testvér halálának bűntudatával is társult. Miután rájött arra, hogy minden vágya és kívánsága teljesült, az egyetlen be nem teljesített dolog az életében csak a bűntudat eltüntetése volt, amivel viszont nem tudott megbirkózni, és -mivel nem volt veszítenivalója, mert mindent megkapott- befejezte az életét. Mikor később az író megkérdezi a Sztalkert, hogy honnan tud ennyit a zónáról, és a szobáról, azt mondja, hogy Porcupine tanította meg ezekre.

Találkoznak tér-idő rendellenességekkel; egyszer a tudós lemarad, és a Sztalker nem mer érte visszamenni, viszont ahogy haladnak előre, rájöttek, hogy visszafelé mentek, és végül a tudós mellett kötöttek ki újra. Bejutnak egy alagútba is, amit a Sztalker "húsdarálónak" nevez. Az írót előre küldi, zseblámpát adva neki, és kérve, hogy siessen. A zónában másodpercenként változnak szinte a rendellenességek, de az alagútban ez a hatás még erősebb: az író egyre jobban kezd pánikolni, és azt a következtetést vonja le, hogy a Sztalker csak felhasználja. Mikor a paranoia úrrá lesz rajta, előhúz egy pisztolyt, amiről senki sem tudott; mikor a Sztalker megnyugtatja, és már folyik a víz mindannyiukról, rájönnek, hogy jobb lenne minél hamarabb eltűnni onnan. Miután ez megtörténik, a Sztalker elárulja, hogy sokan meghaltak idebent, és innen kapta az alagút a bizarr nevét. Az író nagyon dühös lesz rá, és nem bízik benne többé, még akkor is, mikor a Sztalker azzal nyugtatja, hogy a saját ambíciói miatt maradt életben; a zóna a rossz lelkületűeket ugyanis itt nem engedi tovább. De mivel ő tovább jutott, ez azt jelenti, hogy az író méltó a belépésre.

Az egyik bomladozó épületben megcsörren a telefon: az író felveszi. "Ez nem a klinika", mondja, és lerakja, miután rájön, hogy ez valamiféle téves hívás lehet. Ezután a professzor használatba veszi a telefont, hogy felhívjon egy kollégát. A beszélgetésből kiderül, hogy a professzor egy dezertőr, aki egy nagy kaliberű bombát hozott, azzal a céllal, hogy a kívánságszobát elpusztítsa. Attól fél ugyanis, hogy a szobát felhasználhatják gonosz emberek is a saját céljaikra.

A három ember ekkor harcolni kezd egymással, mind fizikailag, mind érvekkel. A professzor rájön arra, hogy nem érdemes elpusztítania a szobát, mert mindenkinek a maga felelőssége az, hogy mit csinál az életével, legyen az akár a sikere, akár a bukása. Végül mindhárman lemondanak a kívánságszobáról, és együtt ülnek az esőben, gondolkodva azon, hogy mi történt, míg az el nem áll.

A következő jelenet a Sztalkert, az írót, és a professzort mutatja ismét, akik visszatértek a kocsmába. A Sztalker felesége, és gyereke (akiről időközben a két kliens beszélgetése között kiderült, hogy rendellenesen született, és nem tud járni önmagától; a zóna kihatott ugyanis a születésére), és megjelenik egy fekete kutya is. A blökit a Sztalker és a társai találták a zónában magányosan vándorolva, és annyira hozzá nőtt, hogy elhatározza, hogy magával hozza. Ahogy a Sztalker elmegy a feleségével és a kutyával, a jelenet átvált a gyerekre, Monkey-ra; éppen a konyhában ücsörög, lehajtott fejjel az asztalon, és figyeli a poharakat: hirtelen remegni kezd az asztal, és a poharak maguktól mozogni kezdenek... az egyik le is esik. Azután hirtelen elhalad egy vonat, ami miatt kétségek ébrednek a nézőben; vajon tényleg telekinetikus ereje volt a kislánynak, amivel tárgyakat tudott mozgatni (a zóna miatt), vagy csak a vonattól remegett be az asztal?

Később a Sztalker az ágyban fekszik, kiakadva azon, hogy ez a két kliense se becsülte semennyire a zónát, és hogy mind egymással marakodtak ahelyett, hogy boldogságot kívántak volna. Amíg a Sztalker kipiheni a szellemi nehézségeit egy ágyon zokogva, a felesége áttöri a film falát; a nézőhöz kezd beszélni, és beszámol a kapcsolatáról a Sztalkerrel. Elmeséli, hogy ő ugyan szegény, és csak hűséget és odaadóságot tudott kívánni az esküvő előtt, ő hozzáment a szülei tanácsai ellenére; mert olyannak szerette, amilyen, még ha teljesen őrült dolgokba is ment bele. Ez szintén egy kontraszt a film elejével; az ugyanis azzal nyit, hogy a Sztalker felesége hangosan vitatkozik a férjével, míg itt arról mesél, hogy igazából oda-vissza van érte, még ha túlzottan is imádja a zónát. Megkéri, hogy vigye el őt is oda, de a Sztalker fél, hogy mi lenne akkor, ha a kívánságai nem teljesülnének.

És itt vége. Érdekes darab, viszont szomorú is egyben: a zóna helyszíne ugyanis egy valóban mérgezett terület volt, és a filmstáb egy része betegségekben elhunyt utána, többek között a rendező is. Kár. Tanulság: ne szórakozz a zónával!

A létező legrosszabb XXX filmek

Jól olvassátok, gondoltam, hogy akkor, ha már a legrosszabb filmeket, játékokat, és áprilisi tréfákat bemutattam, bemutatom a legrosszabb szexfilmeket is. Na már most, ebből azt hinné az ember, hogy nehéz válogatni, mert egy átlagos 18+ -os film miből áll? Nem nehéz kitalálni. Mindegyikben csinálnak valamit egymással, csak más szereplőkkel, és más pózban, más stílusban. Olykor már unalmas is. Jöttek is újítók, ezek egy része oké, egy másik rétegük viszont finoman szólva gusztustalan. Hogy miért? Csak erős idegzetűek olvassanak tovább. A neten utánakerestem ezeknek, és találtam is elég bizonyítékot ahhoz, hogy kijelentsem, hogy igen, ezek aztán gusztustalanok. Végignézni is csak úgy tudtam ezek egy részét, hogy folyamatosan előre tekertem, ami nagy szó. Pedig egy xxx film lényege pont az lenne, hogy beindítson, ám ezek pont a fordítottját érik el vele. Van egy fiad/lányod, aki még csak tini, de máris észrevetted, hogy tömve van szexvideókkal, és gyakran lóg a barátaival/barátnőivel? Ezentúl már nem akadály, könnyen leszoktathatod erről. Csak kötözd oda egy fotelhez, és mutasd meg neki a listán szereplő filmek egyikét. Garantáltan nem fog többé perverzkedni!

AZ ÉG SZERELMÉRE, HA MÉG NEM EBÉDELTÉL/VACSORÁZTÁL, NE OLVASD TOVÁBB! ÉS AKKOR SE, HA MA ESTE ÉPPEN RANDIRA KÉSZÜLSZ!

-Ételfétis

És ez még csak a leglazább. Hogy ez miből is áll? A nevéhez hűen, kajához kötődik. Általában egy pornófilm főpontja a behatolás, és az egymással való játszadozás. Na, itt nem. Finoman fogalmazva érdekes dolgokat művelnek a kajával, amit jobbik esetben csak szétkennek egymáson, rosszabbik esetben pedig... férfi redű+étel+nő= na vajon? Igen, hát persze, hogy a nő megeszi azt, amibe a pasas beleélvezett. Jóétvágyat. Főleg, hogy a sok barmolástól a kaja is inkább valami moslékra emlékeztet. A helyében inkább maradnák a hagyományos kajánál.

-Hányásfétis

Bizony, mert akármilyen hihetetlen, vannak olyan elmebetegek, akik szexuálisan vonzónak tartják a hányás látványát. Nem vicc, erre még egy latinos tudományos kifejezés is van, de most éppen nem jut eszembe. És hogy mi a másik vicc? Mindenki tudja, hogy a hányás milyen borzalmas, nem csak a szánkból kijövő darabkák, hanem maga az öblös hang, amit ez kísér. A Salfordi Egyetem tanulmánya szerint, 30 különböző rossz hangból a hányás hangja viszi a pálmát, mely az első helyen végzett. Más szóval, a leggusztustalanabb hang, amit valaha is meghall egy ember. Mégis, hogy lehet akkor az, hogy egyesek mégis vonzódnak ehhez? Erre csak egy valamit tudok mondani: hogy aberráltak és betegek. A fenti ételes dolog ehhez képest bakfitty. Hogy ez egy XXX filmben hogyan van megjelenítve? Úgy, hogy valaki leokádja a másikat. Szexi. Főleg, ha egymás szájába is belehánynak, már pedig olyan is van. Kb. 8-10 másodpercet bírtam egy ilyen filmnél, de már ezért is medált érdemelnék. Valójában egyébként véletlenül leltem rá egy ilyen filmre, csak azt láttam, hogy áll egy szexi pucér nő, mit sem sejtve arról, hogy mire készül. Én, szegény, bár tudtam volna. Utólag pedig kiderült, hogy ilyenekből rengeteg van. Ami sokkoló.

-Szar

Ha az előzőért medált érdemelne az, aki olyat látott, ezért már egyenesen szobor járna neki, és utcanév, a bátorságérdem mellett. Ezt részletezni is felesleges, mindenki sejtheti, miből áll (gyengébbek kedvéért: egymásra csinálnak, és ott is bizonyos pontokra, amiket nem részleteznék) Vallatásokra viszont kíváló lehet, ha valakiből ki kell szedni információt. Jobb, mint az elektrosokk! Ezt egytől egyig kihagytam, és talán nem nehéz rájönni, hogy miért. Az ürülék a wc-be való, nem egymásra.

-Vérfétis

És igen, ez se poén, ilyen is létezik. Az előzőek mind betegek voltak, de ez már nem csak beteg, de szadista is. A szado-mazo ehhez képest semmi. Ott csak tűket tömködnek egymásba, és agyonkorbácsolják a másikat. Itt viszont vérre megy minden, szó szerint. Először erről nem tudtam, de kicsit jobban utánalestem. Az ezzel kapcsolatos filmek ritkák, de alternatív körökben értékesnek számítanak. Általában abból állnak, hogy egy nő vagdalja magát, és megissza a vérét. Vagy valaki más teszi meg. De olyan is van, amiben csak agyonharapdálja magát valaki. Igaz, ezeknek egy része csak különleges effektekkel van tömve, és nem mindenhol igazi a vér. De ha csak belegondolsz, hogy kb. a vér fele ígyis valódi, akkor... szent sz*r. Van egy "enyhébb" verziója is ezeknek, a mestruációs "szex". Talán ezt se kell részleteznem. Ki lehet az a vadbarom, aki a saját nője menstruációs vérére indul be?

-Nekrofilizmus

Ez ugyan tiltottnak számít, de attól ez még nem akadályoz meg pár kreatív pornófilmrendezőt abban, hogy megkerülje a törvényeket, és imitálja a nekrofilságot. Erről se tudtam, hogy van, de ráleltem egy bizonyos Necrobabes nevű honlapra, ami -mint az kiderült- nagy botrányt kevert a tartalma miatt. Hogy miért? Azért, mert a holnapon levő videókban eljátszák azt, hogy milyen az, amikor halott nőket dugnak meg egyesek. A nők persze mind élnek és virulnak, csak éppen mozdulatlanul feküdnek, előtte egy dulakodós/fojtogatós jelenettel, amiben eljátsszák azt, hogy megölik őket. Ezután pedig a pasas(ok) rávetik magukat. Igaz, ez még feleannyira se beteg, mint a vér, vagy a fentiek egyike, mert csak imitálva van, és nem csinálnak különösebb extrát, csak azt, amit mindenhol látsz egy XXX filmben. De kérdem én, ki az az őrült, aki arra bukik, hogy ránézésre nem lélegző, döglött nőket keféljen? Ennek is van egy enyhébb verziója, az alvás-fétis, amiben (ránézésre) alvó nőket csinálnak fel. Ami -valljuk be- a többi itt említett valamihez képest még teljesen normálisnak is hangzik.

-Pedofilizmus

Talán ezt sem kell bemutatnom, jóformán mindenütt tiltják. Viszont, egyes országokban más a korosztály-besorolás, és bizonyos helyeken már 16 évnél felnőttnek számít egy ember. Ilyenekből mégse láttam XXX filmet. Viszont, adatmegosztó rendszereken rengeteg pedofil videó van, amiket töltenek is rendesen. Hiába próbálkoznak a rendőrök azzal, hogy lefüleljék őket, ha bárki betör az adatrendszerbe, a torrent oldalak azonnal törlik az összes információt a felhasználókról és arról, hogy a torrent fájlokat melyik IP-ről szedték le, azok védelme miatt. Ha még be is épülnek, egyesek egyszerűen kiszűrik az ál-"töltők" közül a hatósági személyeket, és közzi teszük az IP-jüket, hogy másik is tiltólistára tegyék őket. Ami elég kínos, de persze megoldás mindig van. Ezt félretéve, két kategória van: a tini, és a kölyök. A tini úgy igazából nem is pedofilizmus, mert 15-16-17 év körüli lányok vannak bennük, és nemileg érettek. Azért senki se fog leszólni, ha 25 évesen csináltad már egy 15 évessel. Csak éppenséggel ezek nem videóra valók, és legfőképpen pedig nem az internetre. Egyeseket beetetnek hülyeségekkel, aztán másnap azon kapják magukat, hogy az osztálytársak, és a tanárok már rá verik a micsodájukat, mert látták a videóját. Ami szívás, és már nincs visszaút. Vannak, akiket erőszakkal vettek rá erre, és vannak, akik önként mentek, mondhatnánk, hogy született szajhák. És van a másik kategória, a kölykök. Na, az egy beteg dolog, finoman szólva. Nem túl meglepő módon, ott egy videó abból áll, hogy egy 4-8 év körüli gyereket jól felcsinálnak egyesek. Ez már önmagában is szomorú, de az mégszomorúbb, hogy az ilyen barmokat a legnehezebb lenyomozni. Ehhez hiába jön a rendőrség, ha az efféle gyerekpornó-hálózat fő fogyasztói szenátorok, ügynökségi főnökök, és uralkodó családok tagjai, mert egyetlen csettintésre leváltják még az FBI fejesét is. Erről majd később írok, mert más kategória. De attól még gusztustalan, és hányingerkeltő. Kívánom, hogy az ilyen vadbarmok üljék végig a feljebb említett filmek valamelyikét. Ja, igen, és ami még szomorúbb, hogy a kölyköket emberkereskedőktől szerzik be, szegényebb országokban, ahol a szülők önmaguk adják el a gyerekeiket, pénzért. Gratulálok nekik is.

-törpék

Vannak olyan XXX filmek, amiben alacsony nők vagy éppen férfiak vannak, de ez nem az. Itt egyenesen törpék vannak, akik a térdedig is épp hogy felérnek. És akkor kérdem én: van röhejesebb látvány annál, mint amikor azt látod, hogy egy szerencsétlen törpe még állva se éri el a nemiszervét egy másik illetőnek? Vagy, viccesebb esetben, amikor két törpe egymásnak ugrik, borzolva a vágytól? Behaltam a röhögéstől, amikor először hallottam ilyesmiről, pedig biza ilyen is van.

-transzfesztiták

Oké, oké, nem akarok szemét lenni, mindenkinek más a szexuális orientálódottsága, és ebbe nem is szólok bele. De amikor azt látod, hogy előtted fekszik egy szexi nő, lenge öltözékben, akit éppen cirógatnak, akkor azonnal egy hagyományos szexre számítasz, amitől beindulnak az ösztöneid. Csak azért, hogy miután a pasas és a nő percekig smárolt egymással, és nyúlkáltak egymáshoz, némi orális móka után, kiderül a nőről, hogy ő valójában férfi, miután róla is lekerül a ruha. Mi lehet ennél sokkolóbb? Szerencsére ilyen "élményt" nekem nem volt szerencsém tapasztalni, de párszor majdnem megszivatott pár ilyen videó. Ha már ilyen filmről vagy filmjelenetről van szó, legalább közölhetnék, hogy most férfiak, vagy nők, vagy férfi és nő van -e a videóban... de ha valakit nagyon utálsz, esetleg elküldhetsz neki egy ilyet, biztos értékelni fogja!

-Állat

Ez a jéghegy csúcsa. Mégis, ki sejtené, hogy van pár olyan elmegyógyintézetbe való egyén, mind férfiban, mind nőben, aki állatokkal csinálja, beleértve csirkéket, disznókat, kecskéket, és lovakat, a kutyákról és macskákról nem is beszélve? Nos, igen, ráadásul egészen népes kultuszuk van. De könyörgöm, az Isten szerelmére, hogy lehet szexinek találni azt, amikor egy pasas felemel egy csirkét, és megkeféli???? Vagy azt, amikor egy ló a gigantikus falloszát elkezdik orálisan barmolni? Bár, az még az elmegy kategória. Hogy miért? Azért, mert volt egy elmebeteg pasas, akinek a videója azóta is fent repked a neten, és a mai alakok sokan bátorságpróbaként rögzítik azt, ahogy nézik, és elborzadnak a látványtól. Hogy miért? Mert a videó azt tartalmazza, hogy egy házas, több gyerekes, ám finoman szólva aberrált apuka egy ló micsodáját éppen behelyezné a saját hátsó nyílásába, ám a ló beindul, és elkezdi adagolni neki. Csak 8-10 másodperc, de attól még borzalom. Mondanom sem kell, hogy a pasas meghalt belső vérzésben, nem sokkal a perverz kis jelenete után. Gondoljatok bele, hogy milyen lehet az, amikor elmennek a rendőrséghez a családban, és közlik, hogy "Bocs, de a sógort halálra dugta egy ló, úgyhogy temetési időpont kéne....", vagy amikor kijön a detektív, és mondja: "Mi volt a halál oka?"..."Hát, őőőőőő... őőőő... halálra dugta egy ló". Egy temetés szomorú dolog, de komolyan mondom, hogy ezek után már nem félek többé a saját, vagy a többiek temetésétől. Ennyire ciki úgyse lehet semmi.

Hogy miért rosszak a videójáték-filmadaptációk?

A cím mindent elmond, és ezt könnyen el is tudom mondani, hogy miért van így. Több ok van rá.

Az egyik maguk a rendezők. A kezdetekben a videójátékokat nem vették komolyan, és nem ritkán olyan rendezők kezébe nyomták egy-egy adaptáció jogát, akik amúgy se remekeltek különösebben az előző filmjeikkel. Erre még vissza fogok térni részletesebben. A másik ok viszont az, hogy szintén, a régebbi időkben, a videójátékoknak nem volt részletes sztorija. Mégis, milyen filmet lehet készíteni olyan játékokból, amik abból állnak, hogy percenként összeverj, vagy szitává lőj valakit a képernyőn? Valljuk be, csodák nem lehet várni tőlük, márpedig a 90-es évek ezekkel voltak tömve. Jó példa rá a Mortal Kombat. Igaz, ebből még viszonylag normális film lett, ami nézhető volt, a betétdala pedig máig etalon. Viszont, ez az egyetlen normális verekedős-játékból készült film van, a többi mind ócska. Nevezetesen, a Double Dragon, a Street Fighter, a Dead or Alive, és a Mortal Kombat folytatása is. A játékok, mind az MK, mind a DD, mind a DoA, mind a SF kiválóak, és meg se próbálom letagadni, hogy a legjobb harci videójátékok, amiknek máig hatalmas kultusza van. Nem túl meglepő módon, a játékoknak is van története, azonban ezek kiválóan bele is passzolnak azokba. A filmeket viszont csúnyán elszúrták, és a játékok rajongói legalább annyira utálják őket, mint a mozirajongók. Talán nem kell részleteznem, miért: rosszul kibontakozott történet, rossz színészkedés, és mert gyakran csak arról szól az egész, hogy lenyúlják azoknak a pénzét, akik szerették a játékokat, ezért cserébe viszont a képükbe kapnak egy degenerált akármit, ami szégyen a játékokra nézve. Kábé ez olyan érzés, mintha szülinapod lenne, és elhívtak valahová. Tudod, hogy tortát fogsz kapni, és örömmel mész. Azonban, a torta sajnos egyenesen a képedbe repül, nem a kezeid közé. Ezek is kb. ilyen szintű csalódások. Egy másik ok pedig, amiért rosszak az adaptációk, az amiatt van, mert a játékok jól bevált sztoriját a rendezők átpingálják, teljesen feleslegesen. Hadd mondjak egy példát. Hasonlítsuk össze egy játék sztoriját egy filmével. Nézzétek meg, hogy a játék sztorija mennyivel részletesebb és kidolgozottabb, mint a filmé!

Alone in the Dark:

-A játék:
A történet az 1900-as évek elején játszódik, egy Louisiana-i telken. A főszereplő egy Edward Carnby nevű magándetektív, akit meglátogat egy nő az otthonában. Edward éppen rossz pénzügyi helyzetben van, és azt hiszi, hogy a nő is valószínűleg zsarolni jött őt. Még a pisztolyát is elrejtette a kabátjában, arra az esetre, ha tényleg egy újabb bajkeverő jönne. De kiderül, hogy óriási szerencséje van, ugyanis a hölgyemény arra kéri meg Edwardot, hogy legyen szíves megnézni egy elhagyatott Louisiana-i telket, azon belül is egy kúriát. A ház ura ugyanis öngyilkos lett, és kikéne lámolni a helyet, főleg az értékesebb holmikat. A kisasszony műtárgyakat gyűjt, és az egyik zongora különösen érdekelné, ami a házban van. Előre kifizeti Edwardot, és arra is megkéri, hogy akkor, ha már ott jár, utánanézhetne annak is, hogy a tulaj miért akasztotta fel magát az emeleten. Hősünk megígéri, hogy utánanéz az esetnek, és feltérképezi a ház értékeit. Tényleg utána is néz, ám hamar kiderül, hogy a környék már régóta nem túl közkedvelt terület. Sokan kísértetjártának tartják, és messziről kerülik a helyet. Állítólag a ház környékén régen sok okkult szertartás történt, meg ördögimádáshoz hasonlított ritus. Edward ezen csak elmosolyodik, mert nem hisz az ilyesmikben, úgyhogy, a szavaival élve, "Elindul piknikezni" a Derceto házba. Mikor megérkezik, minden rendben van, és néhány szokatlan dolgon kívül, tényleg nem történik semmi. Azonban, amint leszáll az éjszaka, Edward nem tudja elhagyni a házat...

Halottak kezdenek megjelenni előtte, akik megpróbálják megtámadni, és elcipelni valahová. Ám eközben nem evilági lények is megjelennek a ház környékén, próbára téve Edward tűrőképességét, és idegeit, ugyanis azok a félelmein táplálkoznak. Sok könyvet talál a házban egy Ezekiel Pregzt nevű kalózról, és Jeremy Hartwoodról, a ház egykori mesteréről. Jeremynek sok rémálma volt, amit annak tudott be, hogy az apja régi könyvtárában okkult könyveket olvasott, beleértve tiltott, elveszett darabokat is. Egyszer a tudtán kívül feltört egy szentségtelen pecsétet, és a ház alatt nyugvó Pregzt kapitány emiatt folyamatosan megtudott jelenni az álmaiban, befolyásolva őt. Pregzt, amíg élt, rettegett kalóz volt, aki azonban később megismerkedett útjai során a voodoo-val, és az ősi Cthulhu-mítosszal. -E kettőbe beleszeretett, és miután eléggé kikalózkodta magát, felépíttett egy új rejtekhelyet a társaival, egy Lousiana-i birtok alá. Kiderül, hogy a Derceto ház is pont itt tartózkodik. Pregzt azonban öregedni kezdett, ám a kalózkodásokból összeszedett vagyonból felvásárolta a birtokot, és készített egy kúriát a régi rejtekhely felé, aminek a Derceto nevet adta...

A társainak a nagyrésze eltűnt, vagy tovább ment a maga útjára, Pregzt sorsa pedig ismeretlen. Később viszont kiderül róla, hogy többször is reinkarnálódott, és a szolgái pedig nem tűntek el, hanem szerződést kötöttek vele. Amíg Pregzt él, addig hatalomért és halhatatlanságért cserébe szolgálni fogják őt, az örökkévalóságig. Pregzt sokszor meghalt, de a házban mindig szerzett magának egy új testet, akibe tovább vitte a lelkét. Valójában a ház tulaja, Jeremy azért lett öngyilkos, mert a kapitány benne akart újjászületni, átvéve a teste felett az irányítást. A sokadik álom után, amikor érezte, hogy már nincs sok ideje, és megtalálta a föld alatt a régi rejtekhelyet, már megváltozott, és tudta, hogy rövidesen más lesz. Ezért inkább véget vetett az életének, amíg nem volt késő.

Amint Edward belépett a telekre, Pregzt nem evilági szolgái felfigyeltek rá, és ők keltették fel a ház többi szellemét, és démonát. A kapitány viszont képes irányítani a démonokat, köszönhetően a szakértelmének az okkulthoz, így őket is arra használja, hogy Edwardot akár élve, akár halva, de épségben elvigyék a mesterükhöz, hogy az reinkarnálódhasson a testében. Ezt Edward tudtára is adja, és megpróbálja rávenni, hogy hagyja magát megszállni. Ed viszont ezt nem díjazza, és miután ő is rálel a föld alatti rejtekhelyre, egy hosszú, sötét labirintuson megy keresztül. Az olajlámpájának köszönhetően tovább tud menni, mert van fény, és egyszer csak megpillant a barlangrendszerben, a víz közepén, egy hatalmas oltárt, mögötte egy fával, amiben benne van Pregzt előző teste. Az égő lámpáját rádobja a fára, ami így lángra kap, ám előtte felhasznál egy könyvtárban talált, felszentelt pecsétet arra, hogy Pregzt szelleme ne hagyhassa el a sírhelyét, miután kigyulladt. Ezután a kapitány végleg feldobja a talpát, a sikolya után pedig Edward visszarohan a házba, az omladozó barlangrendszerből. A házban a kísértetjárás megszűnt, és a démoni jelenlét is, Edward pedig elhagyja a Derceto telket... ám nem tudni, mit tartogat a jövő ezek után.

Na, ez volt a játék.
És most következzen a filmé. Kapaszkodjatok meg.

-A film:
2004 körül játszódik, amiben egy magát Edward Carnby-nak nevező detektív menekül egy autósüldözés közepette, sok-sok akciójelenettel és lövöldözéssel fűszerezve. Végül, kiderül, hogy Edward egy múzeumba igyekszik, ám a múzeumban levő alakok unaloműzésképpen kaput nyitnak a sötétség világába, onnan viszont alien-szerű lények törnek elő, akik mindenkit hentelni kezdenek, akit látnak. Rengeteg lövöldözés lesz, lassított bullet-time különleges effektekkel fűszerezve, Edward pedig, annak ellenére, hogy egy magándetektív, gépkarabélyok sokaságával futkározik, pontos célzási képességgel, és mellesleg úgy verekszik, mint egy fekete öves. A végén pedig egy különleges katonai egység is bemegy a múzeumba, ahol hatalmas tömegkáosz lesz, és mindent szitává lőnek. Ja, igen, és beledobtak egy értelmetlen szexjelenetet is, ami csak azért mókás, mert a főszereplő és a nője a koromsötét múzeumban "csinálják". A szörnyetegek pedig, a sztori szerint, a sötétségben tudnak csak élni, ott viszont nagyon otthon vannak. De hát ez van. Nincs is jobb, mint koromsötétben dugni, úgy, hogy tudod, hogy bármikor leharaphatja a fejedet egy ronda szörnyeteg, és folyamatosan hallod, ahogy kapálóznak valahol.

Bármilyen hihetetlen, de a film ennyi. Az egyetlen dolog, amiben a játékra hasonlít, az a cím, és a főszereplők neve. Ezután viszont vége a közös tényezőknek. Na, és EMIATT rosszak a játékokból készült filmadaptációk. Ezek után mit várhatnánk, ha ennyire borzadály "adaptációkat" csinálnak, amiknek aligha van köze az eredetihez? Ez katasztrófa. Szerencsére van néhány jobban sikerült darab is, de sajna tényleg csak pár. Később még folytatom ezt ^_^

A világ legrosszabb filmje

Úgy van, a cím nem melléolvasás: a világ legrosszabb filmje. Hogy mi az? Nagyon sokáig kerestem, és igazi unikum még a nemrég emlegetett Ed Wood filmek között is. Wood filmjei ehhez képest remekművek, és egyáltalán nem túlzok akkor, amikor ezt leírom. Sokan a "Plan 9 from outer space"-t tartják a legrosszabb létező filmnek, de akinek volt szerencséje a "Manos: The Hands of Fate"-hez, azok jól tudják, hogy van egy film, ami még azt is felülmúlja. Hogy mi is az a Manos? Kezdjünk hozzá!

Már rögtön, a legelején nem stimmel valami, méghozzá a címmel. A "manos" spanyol szó, és azt jelenti, hogy "kezek". A "Hands of fate" pedig angolul annyit tesz, mint "A sors kezei". Szóval, a cím, hölgyeim és uraim, "Kezek: A sors kezei". Fenomenális.

Maga a film 1966-ban készült, egy bizonyos Harold "Hal" Warren nevű alak rendezésében, aki azelőtt műtrágyák eladásával foglalkozott. Valójában a filmet fogadásra készítette, hogy kevés pénzből is összetudna dobni egy sikeres horrorfilmet. Végül, ez sikerült is, ám mi áron? Most pedig beszámolok arról, hogy miért ez a létező legrosszabb film, és nem csak szerintem.

A film története klasszikus, megy egy család az autóban, eltévednek, kikötnek egy fura háznál, aminek a helytartója furán viselkedik. Azonban, már a film legelején baj van, mert kivágták a készítőlistát, de mégse vágták le magát a jelenetet, ami ez alatt ment. Más szóval, kb. 10-15 percig csak azt látod, hogy megy egy autó, és elsuhan mellette a táj, és ez idő alatt nem történik semmi. Miközben ez történik, fárasztó zene megy a háttérben. Miért hagyták benne ezt a filmben?

Ja, igen, és a főszereplő egy Mike nevű pasas, aki elmegy a lányával és a feleségével utazgatni. De még ezt is elszúrták, mert többször látod, hogy Debbie, a kislány, egyszer bent van a kocsiban, egyszer meg nincs bent. Valami hihetetlen. Talán láthatatlanná válik, vagy mi? Azt hinnéd, hogy ezután nem lehet már mégtöbb rossz rögtön az elején, pedig van még. A rendőrök megállítják Mike-ot, mert túl gyorsan hajtott, de végül nem büntetik meg, és hagyják, hogy tovább menjen. Közben a zsaruk lekapcsolnak egy autóban csókolozó párt, akiknek a történetben semmi szerepük nincs, olyan, mintha egy másik filmből kapcsolták volna be őket ide. Őket csak azért említem meg, mert még sokszor rájuk fog váltani a kamera, csak úgy a film közepén, bármiféle értelem nélkül. Mit szívtak, amikor ezt csinálták?

Mike nem sokkal később eltéved, és mivel hogy már kezd sötétedni, gondolja, megszállnak egy házban. A ház előtt Torgo ácsorog, aki, a szavai alapján, figyel a házra, amíg a Mester távol van. Az igazi móka ezután kezdődik, ugyanis Torgo az egyik olyan szereplő, akitől elvileg félned kéne, és a zene többször adrenalinpörgetővé válik akkor, amikor Torgo hülye fejet vág, és semmit sem csinál. És ez még nem a szereplő egyetlen hibája. Rengeteg a szóismétlés. Hadd mondjak egy példát.

-----------------

"Hé, Torgo, honnan lehet kijutni innen?"

-kb. fél perc levegőbe bámulás után- (nem vicc)

"Innen nincs kiút... hamarosan sötét lesz. Innen nincs kiút."

----------------

"Ő már halott, de nem úgy, ahogy ti tudjátok.. mindig velünk van... nem úgy, ahogy ti tudjátok.. mindig velünk van."

----------------

"Debbie, ne fuss el előlünk többé! Debbie, soha többé ne fuss el előlünk!"

----------------

Azt hiszem, ennyi elég is a fantasztikus dialógusból ahhoz, hogy mindenki azonnal rájöjjön, micsoda pompás forgatókönyvet írtak a filmhez. Azonkívül, hogy rossz a párbeszéd, és Torgo egy szánnivaló alak, semmint félelmetes, kb. úgy néz ki, mint egy részeg, és össze-vissza szédeleg film közben. Többször majdnem el is esik. Utólag kiderült, hogy ez egyrészt azért van, mert a térdén fémlemezeket viselt azért, hogy a filmben úgy látszódjon a lába, nadrágon át, mintha szatír lenne. De ez fordítva sült el, és ehelyett úgy néz ki, mintha hullarészeg lenne, eközben pedig iszonyatosan hülye zene megy a háttérben, amitől nem tudod megállni, hogy ne nevess. Akivel megnézettem, mindig kiakadt a nevetéstől akkor, amikor Torgo mászkálni kezdett, és felszólalt a maga kis betétdala.

A másik baj a Mesterrel van. Ijesztőnek próbálják beállítani, és gonosznak, de nagyon nem sikerül. Szó szerint erőltetik. Amikor Mike és a felesége percekig csak a mester portréját bámulja (ilyenkor a kamera is csak azt mutatja), a háttérben feszültségfokozónak beállított zenével, akkor már tudod, hogy nem stimmel valami. Ha csak mondjuk egy pillantást vetnének rá, nem lenne baj. De nem poénból írtam azt, hogy percekig csak azt bámulják, és a kamera is azt mutatja, mert tényleg csak a festményt mutatja a mesterről. Nem lehet megállni azt, hogy ne nevesd el magad, mert annyira vicces darab.

És még mindig maradt valami meglepetés: a mester feleségei. Túl sok értelmük nincs, egyszer összeverekednek, de borzalmasan rosszul. Komolyan mondom, ha így elkezdenék verekedni egy lánnyal, az azt hinné, hogy előjátékot csinálok csak szex előtt. Hihetetlen egy film.

A legnevetségesebb rész az, amikor a Mester elhatározza, hogy Torgot fel kell áldozni. Na már most, ehhez is a feleségeit kéri fel, akik tapizni kezdik Torgot, és... nos, csak fogdossák. És mi történik? Torgo feldobja a talpát. Csak ettől. Ha velem ilyen történne, én halálra nevetném magam, és énis kipusztulnák ezután. Ám Torgo ránézésre mégse hal meg, és a Mester megfogja a kezét (amiről ránézésre is látszik, hogy csak valami ócska műanyag, és nem igazi kéz), és lehúzza a helyéről. Szörnyű, nem?

A Mesternek sem egyetlen hibája van, a másik nagy baj a nevetésével van. Többször felnevet, de egyáltalán nem hangzik a nevetés gonosznak, csak átlagosnak. Kb. úgy, mintha viccet meséltek volna neki. Megértem, ha ennyi összeírt dolog után nem hiszel nekem, de ez az igazság.

A filmet már a premierjén kiröhögték hangosan a mozizók, és a "rendező", meg a "színészek" inkább gyorsan leléptek, mikor látták a reakciót. A film szinte semmi pénzt sem hozott a konyhára, és Mr. Hal nem tudta kifizetni a színészeket. Csak kettőt: az egyik a kislány, akinek vett egy új biciklit, a másik pedig kutyakaja a filmben szereplő két kutyusnak. (itt jut eszembe, a Mester kutyáját is gonosznak és félelmetesnek próbálják beállítani a film alatt, de ez se ment nekik ^_^)

Miután a film bukott, a rendező túl sok drogot használt, és inkább öngyilkos lett. Érdekes, de a szereplők 90%-a vagy eltűnt, vagy megölte magát. Többek között öngyilkos lett a feleség, a Mester feleségeinek egyike, a Torgo-t játszó.. khmm.. "színész", és még a smároló pár közül a nő a kocsiból.

Amúgy, ne essen félreértés, nekem igenis tetszett a film! A kedvenc filmem, és nem tagadom, hogy már 9-szer láttam. Remek vígjáték! A baj az, hogy horrorfilm akart volna lenni, nem pedig komédia... maga a drogozás pedig tragikus, és a film csak egy újabb bizonyíték arra, hogy nem jó ötlet beszívva a kamerák elé menni. Mellesleg, a főszereplőt maga a rendező játssza. Mondanom sem kell, milyen színészi játékkal. ^_^

Még sokat írhatnák róla, de az az igazság, hogy egy egész regényt összehordhatnák minderről. Ez a film egy legenda, aki nem hiszi, könyörgöm neki, hogy járjon utána! Természetesen ezt a filmet sem adták le sehol a mozikon kívül, és csak angolul van. De ha értesz angolul, SEMMIKÉPPEN se hagyd ki! A kaja, az alvás, és az ölelkezés mellett a Manos a legjobb móka az életben. Azóta kultuszfilm lett, és nem hiába. Lehet, hogy Ed Wood a Z- filmek királya, de ő úgy lett az, hogy nagyon sok pocsék filmet csinált. Hal Warren azonban bebizonyította, hogy úgyis megrengetheted és átveheted a világ legrosszabb rendezőjének trónját, ha csak egyetlen pocsék filmet csinálsz, de azt minden szempontból idiótává teszed. A túlvilágon szerintem Ed és Hal hevesen versenyeznek egymással, hogy ki tud rosszabb filmet csinálni a másiknál.

Ed Wood, és a Z- filmek

Bizony, mert ilyenek is léteznek. Sok rossz film van, nem tagadom. Ám ahhoz igazán különlegesnek kell lennie egynek, hogy minden idők legrosszabbjai közé tartozzon.

Rögtön a legjobb példa erre a Z- kategóriás filmek, amik nagyon alacsony költségvetéssel készülnek, jóformán stúdiók és egyebek nélkül a háttérben. Míg a C és B- filmekben azért van megfelelő megvilágítás, és némi forgatókönyv, ez a Z- filmekre már aligha mondható el. Ma már aligha van ilyen, ám régen volt bőven. A leghírhedtebb Z- filmek rendezője pedig egy bizonyos Ed Wood nevű úriember (lásd fent a képet), aki szinte futószalagon készítette a filmeket. A legtöbb filmben egyetlen jelenetet nem ritkán hónapokig babrálnak, hogy tökéletesítsék, és megfelelően megvágják, Wood azonban egyetlen nap leforgása alatt 30-40 jelenetet készített el. A filmjei között van mindenféle, horrortól kezdve science fiction-ig, és dokumentumfilmig. Még Woodról annyit kell tudni, hogy transszexuális volt, de nem homokos. Csak valami fura fétise volt, amitől szeretett női ruhákban futkározni. A legnagyobb sztárembere a megöregedett Lugosi Béla volt, aki ekkor már sok mindenen túl ment, és nem forgattak vele filmeket. Wood, mint Lugosi nagy rajongója, többször felkérte, hogy szerepeljen a filmjeiben, némi könnyűpénzért, és az meg is tette. Azonban, szegény öregnek lövése sem volt arról, hogy milyen filmekben fog szerepelni, de ez nem is igazán érdekelte, mert a szerepeinek a nagyrésze kimerült abban, hogy egy székben ücsörgött, és mondta a szöveget. Mondhatnánk, hogy könnyű dolga volt.

Ed mester filmjei azonban nem voltak túl jövedemezőek, és bármennyire is szerette a filmeket, sajnos becsődölt. Később pornográfiához fordult, és íráshoz, ám még azok is félresikerültek voltak. Gyakorlatilag saját zsebpénzből csinált mindent. Egy nap azonban, 54 évesen elhunyt. A halála után létrehozták, és legalizáltatták a filmkritikusok a Golden Turkey (magyarul: Arany Pulyka) nevű díjat, amit minden évben a legrosszabb filmrendezők kaptak meg, Ed Wood emlékére. Ed Wood hivatalosan is a legrosszabb filmrendező, azonban ettől még ez nem jelenti azt, hogy egy irritáló hülye lett volna. Sokkal inkább egy szánni való alak, aki a filmeknek szentelte az életét, függetlenül attól, hogy nem értett a forgatásukhoz eléggé. Ma a filmjei már kultuszfilmnek számítanak, és magáról Ed Woodról pedig film is készült, még 1994-ben, Tim Burton rendezésében, Johnny Deppel a főszerepben. A film nem túl meglepő módon Ed Wood életét mutatja be, filmforgatások között, és jórészt igaz róla. Igaz, a filmben egy vidám természetű, filmmániás, és kissé pihent agyú alak, aki az álmainak él, a későbbi életét nem mutatják be, amikor már lezüllött.

Mindenesetre, megnéztem DH-val az egyik filmjét, a Glen or Glendát (Glen vagy Glenda). Elvileg egy dokumentumfilm a transzfesztitákról, de borzalmasan értelmetlenül megcsinálva. Ha jól értelmeztem, a történet egy öngyilkos traniról szól, és arról, hogy mi vezetett idáig nála. Plusz, egy másik pasasról, aki indentitászavaros, és a felesége cuccait hordja. Aki aztán berág rá, de aztán mégse rág be rá, aztán összeházasodnak, de aztán megjelenik az ördög, ami után szado-mazo jeleneteket vágnak be, de kiderül, hogy ez csak a főszereplő fejében játszódott le. Aztán... lövésem sincs. Az egyetlen jó dolog a filmben az Lugosi Béla, de az ő szerepe is értelmetlen. Ő a mesélő, és az egész filmben egy székben ücsörög. Azt várnád, hogy biztos elmondja normálisan a történetet, de nem. Zagyvaságokat beszél, amiknek semmi köze az egészhez, vagy csak mi nem tudtuk megérteni. A kedvencem az, amikor hirtelen a transzfesztitákról a film átvált egy halomnyi, futkosó bölényre, miközben Lugosi morcosan mondja, hogy "Húzd meg a zsinórt! Húzd meg a zsinórt!". Ez a csúcs... mit szívtak, amikor ezt a jelenetet csinálták? De oké, tegyük fel, hogy szimbolizálni akar valamit. Mondjuk a zsinór a társadalmat, amivel az embereket rángatják egy irányba. De miféle irányba? És miért bölények futkároznak?



Vagy a bölények az emberek? Vagy a bölények a transzfesztiták? Vagy a bölények azok úgy, ahogy vannak, csak bölények, és semmi közük az egészhez? Sosem fogom megfejteni. A végén szegény DH-val már kishíján kifordultunk magunkból, na nem azért, mert idegesített a film, hanem mert olyan idióta, hogy még mindig alig bírjuk feldolgozni. Ja, és tudjátok, mi a nagy szám a filmben? Hogy a transzfesztitát maga Ed Wood játssza! Valójában a történet egy igazi transzfesztitáról szólt volna, amolyan dokumentumfilmként, de ő nem akarta vállani, úhogy később az egész sztorit Ed annyira megváltoztatta, hogy ő, maga lett a főszereplő, és amolyan személyes filmet készített önmagáról.

És ez még csak az egyik filmje. A másik hírhedt darab a "Plan 9 from outer space" (9-es terv a világűrből). Valójában a film címe "Graverobbers from outer space" (Sírrablók a világűrből) lett volna, de félt attól, hogy katolikus szervezetek tiltakoznának, úgyhogy ezt megváltoztatta. A film egy fura sci-fi/horror keverék, tipikus Ed Wood stílusban. A történet kábé annyi, hogy az űrből idegenek jönnek (akik ugyanúgy néznek ki, mint az emberek), azért, hogy megakadályozzák azt, hogy az emberek befejezzenek egy nagyon erős tömegpusztító fegyvert, amivel már az idegen fajt is veszélyeztetnék. Ezért aztán feltámasztják a halottakat, akik megtámadják az élőket. Röviden ennyi. Később persze a terv rosszul sül el, a halottakat újra kinyírják, akit meg nem, azok rátámadnak az idegekenre is. A különleges effektek, már ha lehet annak nevezni őket, borzalmasak, úgy, ahogy a díszletek is. Hadd mondjak egy példát. Pl. a temetőben, amikor az egyik színész véletlenül fellöki a "sírkövet", ami csak egy műanyag valami, és az meg felborul. A másik pedig az, amikor Lugosi Béla sétál a temetőben, fényes nappal, ám Lugosi sajnos nem sokkal később meghalt. Emiatt új színészt kellett találni, aki az arcát eltakarja a vámpírköpennyel, és meg is volt, de rosszul vágták össze. Amint azt említettem, Béla fényes nappal mászkál, azonban a másik színész már éjszaka, sötétben. Vagy amikor az egyik pilóta felemeli a papírra leírt szövegét, és onnan kezdi felolvasni. Sokan ezt a filmet tartják minden idők legrosszabbjának, és joggal. Nem túl meglepő módon, sehol sem szinkronizálták a tudomásom szerint, egyik filmet sem, ami Ed Woodtól jött. Ilyenkor adok hálát az angoltudásomnak, mert szerencsére én ígyis értem, mit szövegelnek. Ja, igen, és ha már említettem a hibákat, van még kettő felettébb érdekes (sok másik mellett, de arról még órákig regélhetnék): az egyik az, amikor az egyik repülő csészealj éppen repked az űrben, de látszik a bolygón az árnyéka, ami valójában lehetetlen lenne, a másik pedig az, amikor látszik a forgatásban használt hangfelvevő mikrafon a háttérben, az árnyékokon. Be is szúrok pár képet ezekről, tessék megnézni őket közelebbről!




Aki tud angolul, semmiképpen se hagyja ki ezeket a remekműveket! Vegyetek elő popcorn-t, hívjátok át a barátaitokat, barátnőiteket, üljetek össze a családdal, stb.. a legjobb szórakozás! Mellesleg, még van jópár filmje, és természetesen mindegyik ilyen ...khmmm... lehengerlő minőségű. Ed Wood egy igazi zseni, aki tagadja ezt, az nem mond igazat. Ed beírta magát a történelemkönyvekbe, függetlenül attól, hogy borzalmasak a filmjei, és még díjat is elneveztek róla. Nem hiába. Nyugodj Békében, Ed!

Gondolatok a videójátékokról

Gondoltam, hogy ilyen is kell. Az emberi történelem folyamán mindig szüksége volt az emberi fajnak arra, hogy kikapcsolódjon, és ez mindig egyre tovább fejlődött. Az őskorban zenéltek, és barlangfalakra festettek.

Az ókorban költők jelentek meg, akik szavaikkal elvarázsolták az embereket, és ekkor kezdte felütni a fejét a sport is, ami egyben volt edzés, és kikapcsolódás. A középkorban profi festők kamatoztatták művészetüket, a költészet és a zene pedig olyan csúcspontokat ért el, amiket még ma is tanítanak mindenhol. Megjelentek a bálok, színházak, és még sok más. Az újkorban a színházak népszerűsége mit sem csökkent, ám később megjelentek az első TV-k, amik képesek voltak mozgó képet vetíteni egy képernyőre.

Ennek is elindult aztán a saját iparága, ami nagy népszerűségnek örvendett. Akkoriban még csak fekete-fehérben mentek, hang nélkül, és utólag vágták bele a zenét, mondhatni, némafilmek voltak. Sokan kritizálták is a filmeket, mert szerintük csak egy rossz koppintás volt a színházakról, mert egy filmben nem feltétlenül kell odafigyelni a részletekre, mert csak megvágják, és a hangodra se kellett figyelni. Persze ez később megváltozott, a filmek színesek lettek, hanggal, és sok különleges effektusokkal, amiket színházban lehetetlen lenne véghez vinni. Aztán jött a rock zene, és minden más, amit szintén kritizáltak, mert hát valamire rá kellett kenni a társadalmi problémákat, és azt, hogy a fiatalok hülyék. Miután ez abbamaradt, jöttek a videójátékok. Először kezdetlegesek voltak, és gyerekeknek való kis mütyűrök, azonban később már olyan szintet értek el a fejlődésben, hogy lazán megszégyenítenek akár egy filmet is. Persze a régi generáció most a játékokat szidja, úgy, ahogy azelőtt a filmeket szidták, és még jobban azelőtt pedig a színházakat, mert szerintük nincs semmi különleges bennük. Nos, ha fognák a hájas seggüket, és leülnének egy elé, talán rájönnének, hogy miért olyan jók. De talán azért, mert mindent megtalálsz benne, és szó szerint úgy érzed, hogy egy másik világba csöppentél. A könyveket olvastad, és a fejedben játszottál a gondolattal, a színházakban a könyvekben levő dolgokat eljátszották valódi színészek, hogy a szemed előtt játszódjon le az egész, a filmekben pedig már nem voltak korlátok, mint a színházakban, és egy film olyan lehetett, amilyen csak akart, végtelen lehetőségekkel. Egy film lehet romantikus, vidám, vérfagyasztó, vagy éppen bűnügyekkel kapcsolatos. Sorolhatnám reggelig. A lényeg, hogy bármit megvalósíthatnak vele, és bármilyen történetet előadhatnak, akár igaz, akár csak kitalált. És ott vannak a videójátékok is, ahol a történetet nem csak előadják, hanem csinálnak egy virtuális világot, ahol te vagy a főszereplő... és minden megvan benne, ami egy filmben. Zene? Kipipálva. Szinkron? Kipipálva. Hangeffektek? Kipipálva. Látványosság, szép kinézet? A mai játékoknál már ez is kipipálva. Történet? Kipipálva.

És ezt szeretem a videójátékokban. A játék szó a magyarban eléggé félreérthető... a legtöbb, régebbi generációban felnőtt alaknak ettől azonnal egy legó-bábú, vagy egy barbie-baba jut eszébe, és felháborodnak az erőszakos játékokon, mert azt hiszik, hogy csak gyerekeknek valók. Ami persze marhaság, legalább annyira, mint amikor azt hiszik egyesek, hogy minden rajzfilm csak gyerekeknek készül.

A videójátékokban az a jó, hogy a főszereplő, ha nem is te vagy, de azonosulsz vele. Nem csak képzeletben, hanem előtted van, és úgy cselekszik, ahogy te is. Akkor fél, amikor te is, és néha még a szívdobogását is érzed, köszönhetően a mai technológiának, ami bármit megtud játszani (ez utóbbi esetben pl. a szívverést szimulálhatja az, ahogy a kezedben ütemre rezeg az irányítóeszköz). Ugyanúgy tud érezni, szeretni, vagy éppen gyűlölni, ahogy te, és pont ez a lenyűgöző. Igen, ez a filmekben is ott van. De viszont a játékok nincsenek a történeti idejüket tekintve időhöz kötve.

Míg egy film általában nem tart tovább másfél óránál, és, ha beakarják fejezni a sztorit, csinálniuk kell egy trilógiát, addig egy videójátéknál az se ritka, ha eléri egyetlen rész a 20 órát. Plusz, gyakran több végkifejlet van, ami még hozzáad ahhoz, hogy a történetet újra akarod játszani, újra átakarod élni. Egy könyvben aligha van ilyen, és a filmekben maximum DVD extraként láthatsz alternatív befejezéseket. Itt viszont tőled függ, hogy mi a végkifejlet, a viselkedésedtől függően.

Persze, amennyi játék, annyi kategória, akárcsak a filmeknél. Van egy rakásnyi, nulla történetű játék, és olyan is, ami csak egy kliséhalmaz, amit a neve ad el. De ugyanez megvan a filmeknél is.

A lényeg, hogy fejlődünk... talán még megérem azt, hogy egyszer az irányítás a saját testünkkel lesz megoldva, és akkor tényleg mi leszünk a főszereplők ^_^ Mellesleg, erre is van próbálkozás, mégpedig pozitívan. A Nintendo Wii már eljutott arra a (még kezdetleges) szintre, hogy mozgásérzékelőkkel figyelje a kezedben levő kontrollert. Ami mókás, mert ha pl. elkezdesz egy boxjátékkal játszani, neked kell ütlegelned a levegőbe, és a végére még meg is edződsz. Vagy, ha netán éppen rohan feléd egy csapatnyi elmebeteg, és van nálad (vagyis a főszereplőnél) egy kés, akkor neked kell vele suhintani, vagy legalábbis imitálni... de hogy ne csak erőszakos példát hozzak fel, ha golfozni akarsz, a golfütőt is képes utánozni már. A lehetőségek végtelenek. Ha csajozni kéne egy játékban, akár simogathatod is vele a nőket. Na jó, ilyenhez még nem volt szerencsém, de csak egy példa volt ^_^ Remélhetőleg amikor kihal a régebbi generáció, újabb lehetőségek nyílnak majd meg a játékoknál is, amik eltüntetnek mindenféle értelmetlen korlátot, amit az utóbbiak kitettek rá, mert szerintük a játékok rosszak, és elmebeteggé teszik a fiatal suhancokat. Hát persze, mert mi más lehet a hibás egy iskolai lövöldözésnél, mint a lövöldözős videójáték? Véletlenül sem a rossz családi háttér, vagy az, hogy szerencsétlen srácot kiakasztják mindenfélével a kötözködő hülyék. Áh, dehogy. A videójátékok a hibásak mindenért. Meg különben is, mi az, hogy néhány videójátékban még meztelenkedés is van, vagy esetleg.. khmm... nos, közösülés. Fújjj, gusztustalan. Ez a másik kedvencem, hogy ami kicsit is erotikusabb, az azonnal tabu.

Miféle baromság ez? Arra miért nem szólnak rá, ha egy filmben halomra lövöldözik, kibelezik, kivágják egymás szemeit és nyelvét, és egyéb gusztaságokat csinálnak? Bocsánat emiatt, emberek... ^^

Az erőszak, és az erotika az emberi élet része. Aki ezt tagadja, az vagy beteg, vagy pedig hülye. Vagy pedig pénzt akar kicsikarni egy perrel, az újabb és újabb médiumra koncentrálva, mert az szerinte rossz. Én se vagyok a híve annak, hogy bizonyos filmek-játékok mindenkinek valók, mert az marhaság. De erre van a korhatáros besorolás. Ha ráteszik a 18+ -os karikát, akkor miért kell beleszólni még jobban? Az onnantól kezdve már a szülő hibája, ha nem figyel, hogy a kölyök mivel játszik. Bár, kétlem, hogy nem lenne feltűnő az, ahogy percenként halálsikolyokat hallani, amit végül elnyom az állandó tüzelés. Csak nem veszik komolyan, és ezzel van a baj.

A legextrémebb eset az, amikor már netre kötött vibrátorral.. khmm... szórakoznak egyes hölgyemények. Akármilyen nevetséges, de ilyenről is hallottam már. Igaz, ennek sok értelmét nem látom. Ha annyira csinálni akarod, tedd élőben valakivel. Az mókásabb. ^_^ És szebb, és jobb. De attól még meglepő, meddig eljutnak már egyes dolgok a mai világban, és ez is jó példa rá.